Pinta-szigeti teknős

Veszélyeztetettség és védelemSzerkesztés

A galápagosi teknősök több fennmaradt faja veszélyeztetett. A populáció csökkenése a 17. században kezdődött a kalózok és bálnavadászok látogatásai következtében. Ők friss húsforrásként vadásztak a teknősökre, összesen mintegy 200 000 teknőst zsákmányolva.

1958-ban kecskéket hoztak a Pinta-szigetre, amelyek a növényzet nagy részét kezdték felfalni, a természetes élőhely rovására. 1958-ban hosszas erőfeszítéseket tettek a kecskék kiirtására. Ahogy a kecskepopuláció csökkent, a növényzet helyreállt. A kecskék által hátrahagyott tuskókból kis fák kezdtek regenerálódni. A magashegyi cserjefajok, az erdei facsemeték, az Opuntia kaktusz és más endemikus fajok elszaporodtak. 2003-ban a Pinta-szigetet kecskementesnek nyilvánították.

Az olyan természetvédelmi erőfeszítések mellett, mint a kecskepopulációk felszámolása a Galápagos-szigeteken, számos galápagosi teknősfaj újjáélesztésére tettek erőfeszítéseket fogságban történő tenyésztés révén. A jövőbeni erőfeszítések célja lehet, hogy az eredeti Pinta-szigeti teknőshöz genetikailag hasonló populációt hozzanak létre a Wolf vulkánon felfedezett első generációs hibridek tenyésztésével.

Lonesome GeorgeSzerkesztés

Főcikk: Lonesome George

Lonesome George a Charles Darwin Kutatóállomáson

A faj utolsó ismert példánya a Lonesome George (spanyolul: El Solitario Jorge) nevű hím volt, amely 2012. június 24-én pusztult el. Utolsó éveiben a világ legritkább élőlényeként volt ismert. George erős szimbólumként szolgált a Galápagos-szigeteki és nemzetközi természetvédelmi erőfeszítések számára.

George-t először 1971. december 1-jén látta Pinta szigetén Vágvölgyi József magyar malakológus. George-ot biztonsága érdekében áttelepítették a Santa Cruz-szigeten lévő Charles Darwin Kutatóállomásra, ahol két különböző fajhoz tartozó nősténnyel együtt tartották fogságban. Bár a nőstények tojásokat raknak, egyik sem kelt ki. A Pinta-teknőst funkcionálisan kihaltnak nyilvánították.

Az évtizedek során Lonesome George minden párosítási kísérlete sikertelen volt, valószínűleg azért, mert az ő faja nem volt termékeny a másik fajjal.

2012. június 24-én, helyi idő szerint reggel 8:00-kor Edwin Naula, a Galápagosi Nemzeti Park igazgatója bejelentette, hogy Lonesome George-ot 40 éve gondozója, Fausto Llerena holtan találta. Naula feltételezi, hogy a halál oka szívelégtelenség volt, ami megfelel egy teknős természetes életének végének.

Lehetséges megmaradt egyedekSzerkesztés

2006-ban Peter Pritchard, a galápagosi teknősök egyik legnagyobb szaktekintélye felvetette, hogy a prágai állatkertben élő hím teknős a páncélszerkezete alapján a Pinta-szigeti teknős lehet. A későbbi DNS-elemzés azonban kimutatta, hogy inkább a C. duncanensis fajnak otthont adó Pinzón-szigetről származik.

A múltban a bálnavadászok és kalózok a Galápagos-szigetek középső és legnagyobbikát, az Isabela-szigetet használták teknősök lerakóhelyeként. Napjainkban a Wolf vulkán környékén élő megmaradt teknősök több faj genetikai markereit egyesítették. 2007 májusában a genomi mikroszatellitek (DNS-szekvenciák) elemzése arra utalt, hogy a C. abingdonii egy áttelepített csoportjából származó egyedek még mindig létezhetnek vadon Isabelán. A kutatók azonosítottak egy hím teknőst a Volcano Wolf régióból, amelynek génjeinek fele közös volt George fajával. Ez az állat feltehetően egy első generációs hibrid az Isabela és Pinta szigeteken élő fajok között. Ez azt sugallja, hogy az Isabela szigetén élő 2000 teknős között lehet egy tiszta Pinta teknős is.

Az, hogy nyolc vegyes felmenőkkel rendelkező egyedet azonosítottak mindössze 27 mintát vett egyed közül (a Vulkánfarkas populáció becsült mérete 1 000-2 000)… arra utal, hogy azonnali és átfogó felmérést kell végezni… további Pinta felmenőkkel rendelkező egyedek felkutatására.

A Yale Egyetem kutatóinak Isabelára tett későbbi útja során 17 első generációs hibridet találtak a Wolf Vulkánnál. A kutatók azt tervezték, hogy 2013 tavaszán visszatérnek Isabelára, hogy túlélő Pinta-teknősök után kutassanak, és megpróbáljanak hibrideket gyűjteni annak érdekében, hogy fogságban szelektív tenyésztési programot indítsanak, és remélhetőleg visszatelepítsék a Pintákat a szülőszigetükre.

2020-ban a Galápagos Nemzeti Park és a Galápagos Conservancy bejelentette, hogy felfedeztek egy fiatal nőstényt, amelynek közvetlen leszármazási vonalát a Pinta-sziget Chelonoidis abingdonii fajától eredeztetik.

Szólj hozzá!