Méhen belüli eszközök okozta méhperforáció: klinikai lefolyás és kezelés

Vizsgálati kérdések: Milyen tünetei vannak a modern réz intrauterin eszközök (Cu-IUD) és a levonorgestrelt felszabadító intrauterin rendszer (LNG-IUS) által okozott méhperforációnak; hogyan történik a perforáció felismerése és milyenek a hasi sebészeti leletek?

Összefoglaló válasz: A tünetek többnyire enyhék, és a nők ∼30%-a tünetmentes. A műtéti leletek többnyire minimálisak; ebben a vizsgálatban nem találtak zsigeri szövődményt. Úgy tűnik azonban, hogy az összenövések, valamint a terhességek gyakoribbak a Cu-IUD-t használó nők körében.

Amit már tudunk: Korábbi tanulmányok és esetleírások azt sugallták, hogy a modern spirálok/IUS-ok által okozott méhperforáció ritkán súlyos.

Vizsgálati terv, méret, időtartam: Az 1996 és 2009 között méhperforáció miatt műtétileg kezelt 75 beteg (54 LNG-IUS és 21 Cu-IUD) retrospektív vizsgálata.

Résztvevők/anyag, helyszín, módszerek: A Helsinki és Uusimaa kórházi körzet klinikáin méhperforáció miatt IUD/IUS-szal kezelt betegeket a finnországi egészségügyi intézmények országos ellátási nyilvántartása alapján azonosították. A klinikai adatokat az egyéni beteglapokból gyűjtötték.

Főbb eredmények és a véletlen szerepe: A betegek többségének (n = 53; 71%) enyhe tünetei voltak a rendellenes vérzés vagy hasi fájdalom vagy mindkettő, az IUD/IUS-szálak hiányával együtt. A tünetmentes betegeket (n = 22; 29%) hiányzó szálak vagy terhesség miatt vizsgálták meg. Az IUD/IUS látható szálak kihúzásával történő eltávolításának sikertelensége hét nő (9%) esetében volt az eszköz eltávolítását kérő beutaló oka. Tizenegy nő (15%) volt terhes. Az elmozdult IUD/IUS-t hüvelyi ultrahangvizsgálat (US) és röntgen, hiszteroszkópia vagy kürettázs kombinációjával lokalizálták. Csak ezt követően kezelték a betegeket laparoszkópiával. A 68 intraabdominális eszköz többsége (n = 44; 65%) az omentumban, a fennmaradó 24 (35%) a méh körül helyezkedett el. Mind a hét esetben (9%) részleges perforációt vagy myometriális beágyazódást diagnosztizáltak látható szálakkal, de húzással történő sikertelen eltávolítással. Laparoszkópia során 21 betegnél (30%) találtak filmszerű összenövéseket. A Cu-IUD csoportban szignifikánsan gyakoribb volt a terhesség (33 versus 7%, P = 0,009) és az intraabdominális összenövések (58 versus 20%, P = 0,002). A fertőzések ritkák voltak; egy nem specifikus akut hasi fertőzés, amelyről később kiderült, hogy nem függött össze az IUD-val, laparoszkópiához vezetett, és négy esetben az IUD-t genny vette körül, de nem voltak fertőzésre utaló tünetek.

Korlátozások, az óvatosság okai: A vizsgálati környezetben csak a műtétileg kezelt, tüneteket mutató betegeket és a rendszeres utánkövetésen részt vevő tünetmentes nőket vizsgálták. Nem azonosították a nem kezelt, de csak követett vagy a követésen részt nem vevő nőket, kizárva ezzel az elmulasztott, nem diagnosztizált perforációk vagy a konzervatív követés mint kezelési lehetőség elemzésének lehetőségét.

Az eredmények szélesebb körű következményei: Mivel a műtéti leletek minimálisak, a tünetmentes nőknek talán egyáltalán nincs szükségük kezelésre. A fogamzásgátlás alternatív formája azonban fontos, mivel előfordulnak terhességek. Ha egy nő terhességet tervez, a rosszul elhelyezett LNG-IUS-t el kell távolítani, mivel az fogamzásgátlóként működhet.

Szólj hozzá!